XVI.rész

Anya és az SMS:

Tomi már ott volt és mikor odaértem megijesztettem. Szegény nagyon megijedt, majd belehúzott az ölébe és megcsókolt.
- Dávid haragszik rám? – kérdeztem szomorúan.
- Beszélt anyukáddal, de nem tudom mit, mert kiment a kertbe.
- Jajj, remélem anya nem az miatt keresett délután. Figyelj nem megyünk most inkább haza? Utána mozizhatunk otthon, de beszélnem kell mindkettejükkel. Kérlek, menjünk most haza inkább – válasz helyett lerakott az öléből és megölelt.
- Tudod, neked bármit megtennék! – váltottunk egy rövid, őszinte csókot, majd visszaindultunk a nyaralóba.
Bementünk és én kimentem a kertbe, felkaptam a táskákat a hintaágyról és felvittem a szobámba. Aztán úgy döntöttem letusolok és beszélek anyuval, Dáviddal pedig anya után.
Tusolás végeztével magamra kaptam Tomi egyik fekete pólóját a fehérneműre. A felső pedig eltakarta a combom felét. Kikaptam a telefonom a táskámból és tárcsáztam anyu számát. Második csengésre vette fel.
~ Szia Kicsi. Jól vagy? Hazaértél? Merre jártál? – elhalmozott a kérdéseivel.
- Szia. Jól köszi a kérdést. Haza, egy új ismerősömmel vásároltam. Magyar származású, és lány. Ja, igen. Van barátom. De gondolom tudod már Dávidtól, vele nagyon összekaptam. Elmentem reggel futni, úgy hogy senkinek nem szóltam, telefon se volt nálam. Kiakadt mikor hazaértem. Kiabált velem, majd sírva elrohantam. Tomi nyugtatott meg kint a lépcsőn. Beszélnem kell majd Dáviddal. Szerinted?
~ Tomi a barátod, mi? Dávidról meg, beszéltem vele és azt mondta, hogy mivel csúnyán megbántott szeretne egy meglepetést neked és tanácsot kért. Hát adtam neki, úgyhogy menj most és beszélj vele. Nekem is akad dolgom már. Éppen egy saját magazint tervezgetek, mert lehet. Vigyázz magadra és a fiúkra is! Bulizzatok és élvezzétek a nyarat! 2 hét múlva telefonálok, ha addig nincs gond. Ha van, akkor pedig hívj vagy én hívlak bármikor. Szió. Szeretlek.
- Igen, Tomi az. Áá, anyu most kíváncsivá tettél. Szia. Én is szeretlek, hiányzol. – majd mikor kimondtam leraktam. Ledobtam az ágyra a telefont, felakartam állni mikor kopogtak.
- Bejöhetek? – kérdezte Dávid.
- Persze, gyere ülj le – válaszoltam és az ágyra mutattam ahová én is elhelyezkedtem törökülésben. Leült velem szembe és bámulta a földet. Körülbelül így ültünk 5 percig mire megszólalt.
- Figyelj, nagyon sajnálom, hogy kiabáltam. De kiakadtam, mikor Tomi közölte, hogy sehol nem vagy. Nagyon megijedtem. Rám hárult a felelősség, anyukáddal is beszéltem. Mondta, hogy nem kell félteni, mert biztos futsz. Így gondoltam tartozom neked annyival, hogy meglepjelek majd valamivel. De ezt majd később kicsit. – kacsintott sejtelmesen.
- Én is sajnálom, hogy nem szóltam vagyis nem hagytam üzenetet, hogy elmentem. Több ilyen nem lesz, és most betartom a szavam, nem úgy mint Milánóban. – odahajoltam hozzá, mire az ölébe húzott és megölelt. Ez az ölelés többet jelentett, mint bármelyik szó. Csendet a telefonom rezgése és az üzenetet jelző hang törte meg. Dávid odaadta. Megnyitottam és ez állt benne: ’Szia Cicuu! Holnapután érkezem Barcelonába! Majd kijössz elém ugye a repülőtérre? Várlak facebook-on fél óra múlva és mindent megbeszélünk. Csók nektek: R.’  Miután elolvastam tudtam, hogy ez Dávid műve így megöleltem olyan szorosan, ahogy csak tudtam. Gondolom tudta, miért kapta, mert annyit mondott csak, hogy ne fojtsam meg.
- Nincs kedved vacsorázni? Csináljunk rántottát! Éhes vagyok – nyafogtam unokatestvéremnek, aki felröhögött.
- Na ez az igazi régi éned. Mindig éhes szoktál lenni, ha nem eszel rendesen ebédet.
- Jó mindegy, menjünk. – lementem és megcsináltam a sonkás-tojásrántottát, majd megterítettem három személyre. A fiúkat be is hozta az illat. A vacsora végeztével Dávid vállalta a mosogatást, így mi addig kerestünk valami filmet. Végül felhagytam a filmkereséssel és csak felmentem Tomi szobájába. Nem sokkal később ő is megjelent egy filmmel a kezében. Elindította, de meg is állította mikor normálisan kezdődhetett volna. Dávid is megjött egy kis üdítővel és jégkrémmel. Egy ideig a jégkrém még nyugtatott, majd a film vége felé már Tomihoz bújva néztem vagy inkább nem néztem. Mikor vége lett Dávid elbúcsúzott és kiment miután kinyomta a filmet. Tomi elment fürdeni, én pedig betakaróztam és a kezembe vettem a telefonját. Elkezdtem nézni az üzeneteit, az utolsó egy Rebí<3 nevű lánytól jött, itt kijött egy könnycsepp a név láttán. Tomi persze, hogy pont ekkor jött be és persze, hogy meglátta..