Repülőút 1/2:
Kényelmesen elhelyezkedtem, majd el is indult rá egy 5 percre a repülő. Nem sok utas volt rajta, még kora volt. Bedugtam a fülhallgatómat a fülembe és gondolkoztam. Mindenen. Tomin, Dávidon, anyán, apán, Tinán, Rékán, Bálinton… Igazából két személy volt a legérdekesebb, Tomi és Bálint. Bálintot nem fogom elfelejteni, mert első barátom volt, és még mindig szeretjük egymást,de szakítottam vele anyu miatt. Sajnos nem tudta elviselni, hogy van valakim. Tomival viszont nagyon jól kijön. Ő az a srác, aki mellett elfelejtem minden bajom és nyugalmat áraszt, ami kihat rám is. Ezen gondolkoztam még egy ideig, majd elaludtam.
- Flóra, ébredj! Mindjárt leszállunk Milánóban. Készülődj és kapcsold be az övedet! – jött hozzám Dávid. De várjunk csak, mért pont Milánóban? De hiszen az Olaszország.. Na ezt nem értem, mindegy is inkább.
Egy fél óra múlva már a repülőtér előtt pakoltuk a csomagokat a taxiba. Az elvitt egy szállodába, ahol megszálltunk, majd elmentünk a várost felfedezni. Mivel volt két napunk ezért beosztottuk. Most elmentünk a Pinacoteca di Breda-ba – ez egy világhírű képgaléria - , a Castello Sforzesco-ba – ez a vár és a hercegek korábbi rezidenciája Milánóban -. Megnéztük még Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című képét is a Santa Maria delle Grazie templomban és legvégül már csak kívülről csodáltuk meg a Teatro alla Scala-t, azaz a világhírű operaházat. Érdekes volt, mit ne mondjak. Ezekután visszamentünk a szállodába és egy zuhany után megbeszéltük, hogy először vacsizunk, majd bulizunk egyet. Így is tettünk. A srácok összeöltöztek, mert papucs, póló és farmer térdgatya volt rajtuk. Én egy egyberészes szoknyát vettem fel, ami fehér volt és narancssárga virágok díszítették, és mell alatt volt rajta egy narancssárgás öv. Hozzá egy fehér sarut vettem fel, és a narancssárga táskámba belepakoltam. Majd a hajamat kivasaltam, kiengedve hagytam és beletűztem egy narancssárga virágot. A sminkemen nem változtattam, csak kicsit újrahúztam a szemceruzával a szemem. Végül egy kis parfüm és már kész is voltam. Mivel azt beszéltük meg a srácokkal, hogy a szálloda halljában találkozunk, ezért elindultam oda.
- Flóra drága, milyen gyönyörű vagy – jött oda hozzám Dávid és megölelt.
- Igaza van az unokatestvérednek, csodálatos vagy ma is – helyeselt Tomi is.
- Köszönöm srácok, akkor mehetünk? – kérdésemre mindketten elröhögték magukat, végül elindultunk. Míg engem vártak megkérdezték a portást, hogy hol tudunk bulizni. A legjobbnak egy közeli helyet mondott, így oda mentünk. Sok helyes napbarnított srác volt ott, de nekem nem kellettek volna, viszont Rékának annál inkább. Bementünk a buliba és hatalmas parti hangulat volt ott bent. Kértünk három Bacardi Brezeer-t és táncoltunk. Egész este táncoltunk, majd hazafelé vettük az irányt úgy körülbelül hajnali fél4kor. Jól esett ez a buli, és a hazafelé sétálás is, mivel Tomival összekulcsolt kézzel mentünk. Másik oldalról pedig Dávid ölelt meg…
- Flóra, ébredj! Mindjárt leszállunk Milánóban. Készülődj és kapcsold be az övedet! – jött hozzám Dávid. De várjunk csak, mért pont Milánóban? De hiszen az Olaszország.. Na ezt nem értem, mindegy is inkább.
Egy fél óra múlva már a repülőtér előtt pakoltuk a csomagokat a taxiba. Az elvitt egy szállodába, ahol megszálltunk, majd elmentünk a várost felfedezni. Mivel volt két napunk ezért beosztottuk. Most elmentünk a Pinacoteca di Breda-ba – ez egy világhírű képgaléria - , a Castello Sforzesco-ba – ez a vár és a hercegek korábbi rezidenciája Milánóban -. Megnéztük még Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című képét is a Santa Maria delle Grazie templomban és legvégül már csak kívülről csodáltuk meg a Teatro alla Scala-t, azaz a világhírű operaházat. Érdekes volt, mit ne mondjak. Ezekután visszamentünk a szállodába és egy zuhany után megbeszéltük, hogy először vacsizunk, majd bulizunk egyet. Így is tettünk. A srácok összeöltöztek, mert papucs, póló és farmer térdgatya volt rajtuk. Én egy egyberészes szoknyát vettem fel, ami fehér volt és narancssárga virágok díszítették, és mell alatt volt rajta egy narancssárgás öv. Hozzá egy fehér sarut vettem fel, és a narancssárga táskámba belepakoltam. Majd a hajamat kivasaltam, kiengedve hagytam és beletűztem egy narancssárga virágot. A sminkemen nem változtattam, csak kicsit újrahúztam a szemceruzával a szemem. Végül egy kis parfüm és már kész is voltam. Mivel azt beszéltük meg a srácokkal, hogy a szálloda halljában találkozunk, ezért elindultam oda.
- Flóra drága, milyen gyönyörű vagy – jött oda hozzám Dávid és megölelt.
- Igaza van az unokatestvérednek, csodálatos vagy ma is – helyeselt Tomi is.
- Köszönöm srácok, akkor mehetünk? – kérdésemre mindketten elröhögték magukat, végül elindultunk. Míg engem vártak megkérdezték a portást, hogy hol tudunk bulizni. A legjobbnak egy közeli helyet mondott, így oda mentünk. Sok helyes napbarnított srác volt ott, de nekem nem kellettek volna, viszont Rékának annál inkább. Bementünk a buliba és hatalmas parti hangulat volt ott bent. Kértünk három Bacardi Brezeer-t és táncoltunk. Egész este táncoltunk, majd hazafelé vettük az irányt úgy körülbelül hajnali fél4kor. Jól esett ez a buli, és a hazafelé sétálás is, mivel Tomival összekulcsolt kézzel mentünk. Másik oldalról pedig Dávid ölelt meg…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése